Őssejtek megőrzése Őssejtek megőrzése  

1. A megőrzés fontossága

A köldökzsinórvérből nyerhető őssejtek orvosi hasznosíthatósága igazoltan hatékony és semmiféle morális problémát nem vet fel. A szülés után a méhlepényben visszamaradt vér, ha nem kerül őssejt-bankba, orvosi hulladékként megsemmisítésre kerül. A köldökzsinórvér bőséges forrása a kiváló minőségű őssejteknek, melyek a köldökzsinórvér felfogása révén könnyen és kockázatmentesen összegyűjthetők és megőrizhetők a gyermek számára. A köldökzsinórvér ugyanis elégséges számú őssejtet tartalmaz, melyek fiatalsága - hiszen csak 9 hónaposnak tekinthetők - és jó genetikai minősége biztosítja "mindenre-képességüket".

A köldökzsinórból nyert őssejtek mélyhűtött állapotban hosszú ideig tárolhatók és már eddig is számos alkalommal sikeresen használták a betegségek kezelésre.

Jelenleg saját és közösségi őssejt-bankokat működtetnek. A "saját" őssejt-bankokban a szülők gyermekük köldökzsinórvéréből származó őssejtjeit tárolják. A közösségi őssejt-bankokban - a vérbankokhoz hasonlóan - azon szülők gyermekeinek köldökzsinórvéréből származó őssejtjeit őrzik, akik ehhez hozzájárultak. Ezeket az őssejteket más súlyos betegek gyógyítására hasznosítják.

A "saját" köldökzsinórvér őssejtek megőrzése azért előnyös, mert a szervezetével genetikailag azonos őssejtek állnak majd rendelkezésére, amik azonnal felhasználhatók egyes betegségek gyógyítására. Ezzel szemben megfelelő csontvelő - donor találása gyakran igen időigényes és nem is mindig lehetséges. A saját köldökzsinórvér-őssejtek alkalmazása az idegentől vagy közösségi őssejt-bankból származó őssejtekkel összehasonlítva veszélytelen. Ezen túl esetlegesen, a szülők és a testvérek is hasznát láthatják majd ezeknek az őssejteknek, mivel a minták megközelítőleg negyedében a családtagok immunológiai azonossága elfogadható.

2. A jövő gyógyászatának ígérete

Az orvostudomány - részben a genetika csodálatos ívű fejlődésének köszönhetően - most egy új korszak nyitányához jutott el, és ennek egyik fontos része az őssejtek hasznosítása.

A magzati fejlődés 15. napja döntő jelentőségű életünk alakulása szempontjából. Ekkor kezdenek kialakulni a főbb testformák, mint a fej, a törzs, a végtagok, stb. és a szervek, így az agy, a szív, a tüdő, a vese, stb. és ennek megfelelően az ezeket alkotó speciális szövetek és sejtek. Ezek a sejtek azonban alapvetően különböznek egymástól, hiszen az agysejtek feladata a gondolkodás, míg a szívizom-sejtek a szív működését és ezáltal a vérkeringést biztosítják, a tüdőhám-sejtek a lélegzést, a vesesejtek a vizelet-elválasztást teszik lehetővé.

Mindezek annak köszönhetők, hogy a sejt magjában lévő mintegy 2 méter hosszú DNS-makromolekulán belül különböző az e speciális feladatokra felkészülő sejtek DNS-szakaszok lépnek működésbe. A 15. napos magzatkezdemény mindenre képes sejtjeiből ekkor tehát csak meghatározott feladatra specializálódott sejtek alakulnak ki.

E jelenség a fiatalsághoz hasonlítható. A gyermekből még minden lehet, az iskolák elvégzését és pályaválasztást követően azonban már csak speciális foglalkozások ellátására vagyunk képesek, hiszen az emberek csak így tudnak megfelelni a társadalmi munkamegosztás bonyolult feladatának. Az emberi szervezet csodálatosan sokszínű működése is csak a sajátos feladatokra specializálódott sejtek együttműködése révén érhető el.

Életünket azonban előbb-utóbb betegségek keserítik meg, amikor is a speciális feladatot ellátó szervek sejtjeinek a működése elromlik és képtelenné válnak küldetésük teljesítésére. Így a hasnyálmirigy ún. szigetsejtjei megbetegedésük miatt nem tudnak inzulint termelni, ezért kialakul a cukorbetegség. A szív izomzatát ellátó koszorúerek elmeszesedése olyan mértékű lehet, hogy elzáródnak és emiatt a szívizomzat vérellátás nélkül marad. A következmény a szívinfarktus lesz, amely szívizomzat elhalást jelent. A központi idegrendszer bizonyos sejtjeinek megbetegedése tehető felelőssé a Parkinson- és Alzheimer-kórért. Az orvosok sok mindennel megpróbálkoznak, hogy az e betegségért felelős szervek sejtjeinek a működését helyreállítsák, de azért e kezelések hatásfoka korlátozott, sőt sokszor elégtelen. Éppen emiatt régóta felmerülő óhaj e beteg szervek egészségesre cserélése. A szervátültetések ezt az igényt elégítik ki. Az emberek közötti immunológiai különbségek miatt azonban ez igen nehéz feladat, nem beszélve arról, hogy gyakoribb erre az igény mind ami kielégíthető lenne. Az őssejtek alkalmazása azonban most újfajta kezelési módra ad reményt.

3. Jelenlegi gyógyászati alkalmazásuk

A köldökzsinórvér-őssejteket emberben először a csontvelő-elégtelenségben szenvedők kezelésére használták, mivel a köldökzsinórvér-őssejtek könnyen alakulnak át csontvelői sejtekké. Alkalmazásuk előnyösebb volt a korábban szokásos, más emberből származó csontvelővel végzet transzplantációknál. Egyrészt a köldökzsinórvérből nyert őssejtekből előállított "saját" csontvelő beültetése természetesen semmiféle immunológia problémát nem vetett fel. Az idegen köldökzsinórvér-őssejtek ilyen célú hasznosítása is ritkábban okozott kilökődést. Másrészt az eddigi tapasztalatok szerint a köldökzsinórvér-őssejtek ilyen célú alkalmazása hatékonyabb a felnőttek csontvelő beültetésénél. A csontvelő rosszindulatú daganatos betegségeiben, pl. a fehérvérűség különböző típusaiban, alkalmas a betegek hatékony kezelésére.

Sok más javallata is lehet azonban alkalmazásuknak. Az olyan rosszindulatú daganatos betegségekben, amelyek sugárterápiát és/vagy citosztatikus (kemoterápiás) kezelést igényelnek, hasznos lenne ezeket minél nagyobb adagban alkalmazni a gyorsan osztódó rákos sejtek elpusztítására. Ennek azonban határt szab az ugyancsak gyorsan osztódó vérképzőszervek sejtjeinek nem-kívánt károsodása. Az őssejtek rendelkezésre állása azonban megengedhetővé teszi a sugár- és kemoterápia dózisának a növelését, ezáltal pedig a daganatos sejtek hatékonyabb elpusztítását, mivel a károsodott sejtek az őssejtekből származó csontvelő beültetésével pótolhatók.

A köldökzsinórvérből nyerhető őssejtekkel történő csontvelő transzplantációk, a kinyerhető vér mennyiségénél fogva általában 40-50 kg testsúlyig bizonyulnak hatékonynak. Vannak azonban olyan tudományos közlemények, miszerint a felnőttek (50 kg felett) terápiás célú köldökzsinórvér-őssejt transzplantációja is lehetséges. Az őssejtek hatékonyabb felhasználása érdekében számos kutató-intézetben dolgoznak olyan módszerek kifejlesztésén, melyekkel az őssejtek mesterségesen szaporíthatók lesznek.

Bővebb információ: www.sejtbank.hu